Még egy cikk van, amivel maximálisan egyet tudok érteni. Debreceni József írása a 168 órában. Remek és valós összegzés egy autorkrata kormányzásról.

Nekem két Márai idézet jutott az eszembe. Jellemzőnek tartom mindkettőt mai világunkra, ahol a szemedbe röhögnek, a hátad mögött meg a kést szúrják beléd, majd azt mondják, te akartad, ha meg nem, akkor mindez a te érdekedben történik. Amúgy a " baloldal ráront Nemzetére" a jobboldal pedig megalapozza "Magyarország sikeres és virágzó korszakát": Látszik az alapozás......Várom a söralátét nagyságú új alkotmányt. Lassan nem lesz mit beleírni, hisz ez az egyetlen módja annak, hogy ne sértsék meg.

"Van egyfajta ember, aki csak a szájával nevet. Olyanok, mint a hűdöttek; mint akik süketek, vagy a szaglásuk nem működik. Tréfálkozol jelenlétükben, az élet valamilyen torz vagy mulatságos helyzetében elmondod véleményed, s megdöbbenéssel kell észlelned, hogy nem érti és nem hallja egészen pontosan azt, ami a kis, alkalmi történetben fonákul mulatságos: nevet, de csak a szájával nevet. Szíve és értelme nem látta át a helyzet mélyen fonák nevetségességét. Udvariasan nevet, fogait vigyorítja. De a szíve soha nem nevet.

Ezek a komor vigyorgók tudnak félelmesek lenni. Ne tréfálj velük. Mikor az életre mutatsz, válaszuk annyi, hogy kimutatják agyarukat."

"S aztán van az ellenség. Nem ellenfél ő, több annál. Mintha a végzet kijelölt volna kettőtöket egy párharcra, melynek nincs oka, sem értelme. Tudsz róla, ahogy ő is tud felőled, noha az élet, a pálya semmilyen területén nem keresztezted útját. Gyűlöl téged, kenyeredre, életedre tör: soha nem vétettél ellene. Egy életen át kerülitek és keresitek egymást."

Márai Sándor/ Füveskönyv