Hosszú ideje nem írtam semmit a blogba. Igazából ennek két oka volt: először az hogy a személyes életemben semmi olyan dolog nem történt, amit meg akartam volna osztani a nyilvánosággal, Másrészt – és ez a fontosabb- elegem lett a politikai show műsorból, abból a kutyakomédiából, ami most Magyarországon folyik.
Elegem lett abból, hogy egy papagáj kommandó állandóan ballib- komcsi bűnbakokat keres, hogy szinte állandóan elmúltnyolcévezik, hogy simán lehazudja a csillagot is az égről. A pillája nem rezdül egyetlen Fideszes politikusnak, szóvivőnek, miniszternek, miniszterelnöknek stb, ha ma a tegnapi állításának az ellenkezőjét kell az emberek szemébe vágnia. Elegem lett abból, hogy palira vegyenek mindenkit, hogy egy országot akarnak az orránál fogva vezetni a SEMMIBE. Igen a semmibe, mert szent meggyőződésem, hogy a Fidesznek – bocs- O.V.nek – egyetlen dolog fontos még ma is, nevezetesen a hatalmi struktúra kiépítésének totálissá tétele. Nulla gazdaságpolitikai koncepcijuk van. Azaz ami van, ami pappirra lett vetve, az egy hablaty, mert a papír mindent elbír, még a Matolcsi féle érthetetlen, „tudományos”, unortodox megközelitést, és a mesésebbnél mesésebb ábrákat a „banánköztársaságról”. Ami megvalósult ezekből, azok kizárólag azon aprócska részek, melyekből a felső tízezer profitál. Mert a hatalmon maradásnak ára van, és ezért fizetni kell. Tekintélyes részt juttatni oda, akiktől a hatalmon maradás függ. Bármit megtenni, bármin és bárkin keresztül gázolni, bármi áron biztosítani az autokrata, egyszemélyi vezetés tartópilléreit. Ennek pedig a legjobban a hajbókoló emberek felelnek meg. Nem számit, hogy kettős- beszéd van, nem számít, hogy hülyét csináltak Magyarországból Európa előtt, nem számit ,hogy tisztára elszigetelődtünk, és a sor végén kullogunk alig két évi Fidesz-kormányzás után. Nem, itt csak egy számit, az amit O.V. elérni akar. Ehhez pedig csak azokat tartja maga mellett, akik szervilizmusa határtalan, gátlástalanok, mert csak a pozíció és a pénz számít. Puhatestüek és érdekkapcsolatok épitői. Az egész életüket a névkártyák gyűjtése és az érdekkapcsolatok ápolásán át elérhető karrierépítés teszi ki. Úgynevezett manager - típusok, akik MINDENHEZ értenek.
Ami miatt most mindezt leírtam, az épp a köztársasági elnök plágium ügye. A pont az i-n. Ő számomra a tipikus megtestesítője annak az emberfajtának, aki mindenre képes, mások hátán, vállán jut előre. Egyetlen eredménye- az is csapatban és nem egyéniben - az elért olimpikonsága. A csapat győz, ő veszit, de olimpiai bajnok. Kéz kezet mos alapon pontosan tudja, hogy milyen a mindenkori rendszer, amiben előre akar jutni. Nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok viszik előre. Fantasztikus karriert hoz össze, már már hihető, hogy tényleg tud is valamit, ha a NOB csúcsát akarja meghódítani. Aztán ez nem sikerül és erre begorombul. Micsoda csapás, képes volt őt valaki megállitani az álmok kergetésében! Ő bizony nem megy a süllyesztőbe. Hazajön és megköti a legnagyobb alkut, amit életében kötött. Paktum Viktorral. Mert neki csak „ az Isten és Orbán Viktor létezik”. Azonnal a Fidesz alelnöki széke az övé. Hány jó pártkatona érezhette akkor azt, hogy hosszú évek kitartó munkájával hiába lihegett a jobb lehetőségért, Pali bá’ meg egyből alelnök. De hát hiába, a senki azért senki, mert nincs neve, neki meg volt neve. Az nem számít, hogy puhatestű és úgy hajlik, mint a nád. Épp ez az a (előnyös) tulajdonság, amivel a rendszerváltás után Magyarországon igen jól lehetett boldogulni. Remek helyzetfelismerés. Csak várni kellett és belibbent a köztársasági székbe. Megmutatta annak a francos NOB-os bandának, akinek nem kellett, hogy lesz ő még nagy ember. A technika nem számít. Minden megvehető, minden módszer megengedett. Aki leírja az önéletrajzában azt, ami soha nem volt, azaz azt, hogy ő PHD, - nem kisdoktor, hanem befejezett tudományos fokozatú! – az bármire képes a hazugságok terén. A sajtó és az internettes fórumok épp eleget foglalkoztak mostanában ezzel. A Ctrl C+ Ctrl V azért szerintem mégsem fejezi ki eléggé a valóságot, azt hogy hogyan is születhetett ez a dolgozat. Tudott egy olyan kézirat létezéséről, amiről akkor még kevesek. Aztán csak a kártyát kellett ügyesen kevernie. Ez nem sima másolás. Egyszerűen már maga a gondolat, hogy ezt beadom és meglesz a doktori, elrémisztően hangzik. Az pedig, hogy nyugodt és tiszta lelkiismerettel meg is tette, aztán pedig letagadja, arra szavakat sem találok. Erkölcstelen! De az is, hogy ehhez rengetegen asszisztáltak akkor is és most is.
Mindig vannak emberek, akik vállalkoznak arra, hogy olyan dolgozatot bíráljanak el, amihez - mármint a téma- közük nulla, mindig lesznek olyan emberek, akik leírják, hogy bár a plágium fenn áll, de azért ez mégsem plágium, hanem fordítás. Mindig lesznek olyanok, akik leírják, hogy megfelel a dolgozat a korabeli elvárásoknak és a doktori követelményeknek. Szomorúnak tartom, hogy ma Magyarországon ki lehet jelenteni, hogy a „ doktor úr” nem tehet róla, mert senki nem mondta neki, hogy ilyet nem lehet csinálni. Még egy három éves gyereknek is van már annyi önkontrolja, hogy bizonyos dolgokról tudja, ezt nem lehet. Nem kell mondani! Számomra ez a dedo kategóriája, vagy még az sem, mert még egy dedós gyerekeknek sem hazudunk és nem nézzük hülyének. Ennek a dolognak sok hamis szereplője van, és az nem kizárólag a főszereplő. Akik ezt a plagizálást megpróbálták eltusolni, mentegetni azt, amit nem lehet, azok számtalan becsületes embert porig aláztak, vérig sértettek.
Borzalmasnak tartom, hogy az első Fidesz reakció a vizsgálóbizottság döntése után az volt, hogy azonnal lezártnak tekintették az ügyet. A köztársasági elnök vigyorogva mondta bele a kamerába, hogy nem mond le, mert a jelentés őt igazolta. Még borzalmasabb, hogy még most is azt mondta O.V., hogy a köztársasági elnöki pozíció sérthetetlen. Aztán azt, hogy rábízza, hogy lemond e. Ahelyett hogy januárban felszólította volna a lemondásra. Maszatolás= egyetértek veled. Csak peched van , hogy rájöttek a csalásra.
Sajnos én egész éltemben szenvedtem az ilyen fajta megalázó játékoktól, mert soha nem tudtam ebbe a sorba beállni. Kaptam is rendesen a munkám során emiatt. Nem járok eleget pletykálni, nem beszélgetek- kávézgatokelegt a hasonló pozicióban levő vezető társaimmal. Mivel munka téren nem lehetett megfogni, hát megindították a pletykaáradatot. Voltam én minden, a fantázia igen elképesztő dolgokat tud eredményezni, és a végén az ember azt sem tudja hogy ugorjon el előle. Amikor olyan teljesítményt raktam az asztalra, ami jóval több volt, mint amit a többiek tudtak, akkor el lettem tiltva olyan munkakapcsolatoktól, ami révén kiderülhetett volna, hogy a munkát én csináltam, mások meg az asztalra tették.
Mivel a becsületes emberből soha nem lesz puhatestű, igy nincs is kiút az ilyen helyzetből. Két diplomával, nyelvtudással én is munkanélküli lettem, aki meg kitúrt, az a csúcsig jutott. Ma van olyan miniszter, akinek diplomája sincs. Ö micsoda? Én túlképzett voltam. Na erről ennyit. Nekem pedig meg kellet elégednem életem legmegalázóbb kérdésével, amit 30 éves barátság után egy „barát” –tól kaptam: „Tulajdonképpen mihez is értesz te?”
Hát ezért is háborít fel a legnagyobb mértékben ez az egész plágium ügy. Nem értem, hogyan vannak olyanok, akik ebből a sok maszlagból, hazugságból és becstelenségből egy percig is elhisznek akárcsak egy szót is. Értelmiségiek, tanult emberek, és hagyják magukat az orruknál fogva vezetni!
Erkölcs, becsület, tisztesség…. és még sok dolgot sorolhatnék, amiről ma mint kihalt kategóriák lehet csak beszélni. Olyanok mint a dinoszauruszok. Csak azt tudjuk, hogy kihaltak, de a tudomány még ma is csak találgatja, mi volt a kihalás oka. Annak örülök, hogy akadt – még ha elvétve is - a doktorok között, aki felvállalta ellenvéleményét a plágium ügyben és nem állt be ebbe a hazug sorba. Örülök, hogy azért az igazság a végén kiderült, még ha következménye eddig alig volt ennek az ügynek. A lemondás csak egy ici - pici lépés lenne, egy rég megérdemelt visszalépés. Sokkal elkeserítőbb, hogy másfél milliós fizetés, lakás kocsi stb. juttatások élete végéig megilletnek egy olyan embert, aki önerőből sehol se lenne.
Jó lenne felébredni, és észre térni. Ezt ne tovább! Nem csak miattunk! A GYEREKEINK MIATT!